Faliújság

Szent Márton lúdja

A Szent Márton lúdja voltaképpen egy régi római étkezési szokásnak, illetőleg hagyománynak továbbélése.

Aesculapius ünnepén, amely éppen erre a napra esett, liba került az asztalra. Ismeretes az is, hogy a Capitolium lúdjai ébresztették föl a fáradt őrséget, amikor a gallusok a várost éjszakának idején el akarták foglalni. Innen a lúd megtisztelő avis Martisneve, amelyből könnyen formálódott az avis Martini megnevezés. Ehhez utólagos legendai magyarázatot is költöttek: Márton alázatból a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen. Ezek azonban zajgásukkal elárulták, és így kénytelen volt a püspökséget elvállalni.

Mindezekből érthető, hogy Márton napjának – főleg Dunántúl – a frissen tömött, szépen kihizlalt lúd volt az ünnepi eledele. A szombathelyi egyházmegye kispapjai a szent patrónus napján hagyományosan Márton lúdját ettek és bort ittak rá. Csököly katolikus templomának Márton a védőszentje. A búcsút a reformátusok is Márton lúdjával ünneplik meg, ami ősi hagyomány mellett szól.

Kányádi Sándor

Konkrét költemény

 Ha a mártonnapi lúd mellcsontja veres,

össze-vissza tél jön: szemetelő, szeles.
Ha Márton napján a lúd mellcsontja fehér,
jótermést igérő, nagyhavú lesz a tél.
Ha Mártonkor a lúd mellcsontja fekete:
hó nélkül vesz majd meg az Isten hidege.

 (Egy régi kalendáriumból)

a padlásbejáró előtt
fönn a harmadikon
szemben a mi ajtónkkal
papundekli nyoszolyán szinte már
féreggé zsugorodva
két hajléktalan éjszakázott
tudom ki volt tours-i szent márton
azt is hogy mit cselekedett
kettéhasította köpönyegét hogy
egy didergővel megoszthassa a
légió szombathelyi születésű
századosa (?) akit erőnek erejével
vittek az édesapja kérésére a
császár parancsára erőnek
erejével vittek el katonának
nem sok komiszt evett meg a
legényével – lévén tiszti gyerek
tiszti rabszolga dukált neki – akivel
aztán annyira lebratyizott vala hogy
egy asztalnál evett vele ami
még a mi második világháborúnk idején
sem volt bevett szokás
még a demokráciában főjáratos 
amik hadseregében sem hogy a
néhai rabszolgasarj fekete együtt
löncsölgetett vón fehér bajtársaival
nem is maradt sokáig a seregben
megtért számos csodát mívelt

remetéskedett rendet alapított
püspökké is csak erőnek ere-
jével sikerült avanzsálni őt
elbújt a kiszemelő keresők elől
be a ludak ketrecébe de a
ludak hollétét kigágogták
kihúzták a ketrecből vele totyogott
egy lúd is ott nyújtja a nyakát márton
püspök címerében együtt mondják
gyulafehérvárig hallhatóan non recuso
non recuso laborem nem vonakodom
nem vonakodom a munkától
együtt vannak a kalendáriumba is
posztmortem áthelyezték
a szentek seregébe ott szolgál tovább
bizonyára hamuba bújva éjszakázik
odafönn is mint ahogy idelenn is
szokása volt mint ahogyan
a padlásbejáró előtt
fönn a harmadikon
szemben a mi ajtónkkal
papundekli nyoszolyán szinte már
féreggé zsugorodva
a két hajléktalan köpönyegem
takaróim sőt paplanunk is bőviben
mégsem takartam be a szinte már
féreggé zsugorodva
alvással próbálkozó nyomorultakat
még csak ez hiányzott nekünk
hogy ideszoktassa megtetvesítse az
egész házat ez a megkergült vén bolond
hallhattam volna ha megcselekszem amit
megcselekednem kutyakötelessé-
gem lett volna kivált nekem aki
nagy sikerrel szoktam és
már-már hivalkodva teltházas publikum
elött fölidézni-idézni
az én megboldogult négyelemis
édesapám szentekére emlékeztető
cselekedetét példabeszédnek beillő
mondását
nagy természeti csapások
tűzkár jégkár árvizek aszály sújtottjai láttán
tanultam tudtam meg hogy más-más nyelvű
kinézetelű népekkel élünk együtt
mint erdeinkben a terebélyes bükkel együtt
él a szíjas gyertyán a mindig remegő
nyárfa és az örökösen egyenruhában
feszítő fenyőfákra föl-fölpillogó
szűzies nyír s a tisztások szélén
harmatot őrizgető mogyoróbokor
a susugásuk is más és más a vihart
sem egyformán szokták megsínyleni
de jaj ha valamelyik félét-fajtát
kivágják tépik-nyüvik-kiszorítják
közülük mert akkor még a föld a
talaj összetétele is megváltozik
már gyermekfejjel észrevettem
rangos koldusnak többet illik adni
jóljáró lovakkal öblös szekerekkel
jöttek a gótikus templomú falvak
árvíz vagy jégverés kárvallottjai
a bírónál a papnál kaptak szállást
vagy a jobbmódú gazdák első
házaiban vékányi zsáknyi szállásukra
szállított gabonával
vetőmag-hozzájárulással
tisztelték meg őket jólelkű falusfeleim
jöttek aztán bocskoros mezítlábas árvíz 

vagy aszály sújtotta ágrólszakadtak
nekik is adtak egy-két kupa ezt-azt
kenyeret túrót szalonnát mikor mi
volt a háznál de hajlékot azt nemigen
vasárnap volt el
amíg élek nem felejthetem
vasárnap estefelé látom ahogy édesapám
ünneplő ujjasát a szilvafára
akasztva öleli elé a szalmát a még
cséplésillatú kazalból és hinti jó
vastagon az elsőház földjére takarót
lepedőt párnákat ide juli
és tisztességes vacsorát
s már hívja tessékeli a kapunk előtt
tébláboló mezítlábas bocskoros 
ágrólszakadt útrahagyottakat
másnap reggel hálálkodva köszöntek el
mi pedig utánuk megtetvesedtünk
édesanyám zsörtölődött a tetűt mondta
édesapám mintha a bibliából
olvasta volna a tetűt ki lehet irtani de az
utasnak szállást kell adni ha elesteledik
be kell zárni a kaput ezután
kaputelefont kéne szereltetni
az volna a legjobb de
amíg nem tudjuk biztosan megtűr-e
vagy kilakoltat a jogaiba magát
visszaperelni igyekvő tulajdonosutód
addig minden beruházás csak kidobott
pénz lenne és nem adtunk
szállást be se takartam őket
pedig a köpönyegemet
sem kellett volna kettőbe hasítanom
takaróink és paplanunk is bőviben
pedig ha hinni lehet a mártonnapi
lúd előrejelzésének magunk is
didereghetünk mint a padlásbejáró előtt
fönn a harmadikon
szemben a mi ajtónkkal
papundekli nyoszolyán szinte már
féreggé zsugorodva az a két
alvással próbálkozó a legelső
nyilvántartásba vett hajléktalan
maga az úrjézuskrisztus születésének
kétezredik szent éjszakáján 

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat